Hontalan...

 2012.03.20. 00:02

Túl egyszerű volt,
S már semmit sem érzek,
Se fájdalom, se bűntudat,
Vajon ez még élet?
Vagy csak részeg vagyok megint?-
Kérdi elmosódott mosollyal,
S csak legyint...

Álmai nincsenek rég,
Kusza léptekkel köszönti a holnapot,
S arccal a sárban ébredve
Kérdi reggelente:Hol vagyok?
Elvesztették talán,
Kidobták, mint egy kinőtt játékot.
S azóta szerelmei,
Az éjben megbúvó csalfa árnyékok...

Címkék: vers mindennapok keserű hontalan

A bejegyzés trackback címe:

https://pitypangharcos.blog.hu/api/trackback/id/tr64327155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása