'Árnyvilágban szárnyatlan,Fulladozva vágyakban,Összetörni mindent,Mi egykor szép volt itt bent...' Nem bízok meg magamban, soha nem is tettem és nem értem, hogy mások miért teszik mégis. Miért keresnek bennem választ a kérdéseikre, miért akarják, hogy én tudjak mindent? Miért…

Nem csodálom, hogy sokan nem tudnak kiismerni, néha még én sem értem saját magamat. Egyik napról a másikra szeretek meg egyeseket és dobok el másokat, mintha rég elnyűtt játékok lennének csupán az álomvilágomban... Tegnap, hogy őszinte legyek, kicsit összezavarodtam. Felnyílt…

Tudom, hogy még félek a továbblépéstől, de valami mégis csábít előre azon a bizonyos úton és nem enged megállni és elgondolkozni, hogy mi lenne a helyes... Tegnap elég tűrhető napom volt, sőt talán egy picit úgy is éreztem a dolgot, mintha boldog lennék. Reggelről…